Magyarország kilép az egyik legjelentősebb nemzetközi korrupcióellenes együttműködésből 2016. december 6.
A kilépés közvetlen előzménye, hogy a szervezet megdorgálta Magyarországot, amiért a kormány szembe ment a nyílt kormányzás elveivel, továbbá határozott lépéseket követelt annak érdekében, hogy ne tegyék Azerbajdzsánhoz és Törökországhoz hasonlóan inaktívvá az ország tagságát. Erről a nyáron részletesen is beszámoltunk, ám akkor még úgy tűnt, hogy valamilyen módon megpróbál a kormány egyezségre jutni az OGP-vel, például a második magyar akcióterv végrehajtásáért felelős Nemzeti Védelmi Szolgálat rohamtempóban kezdte felgöngyölíteni az amúgy elég gyengére sikerült vállalásokat.
Szijjártó Péter a döntést egyebek mellett azzal magyarázta, hogy az OGP “egyes országok leckéztetésének terepévé vált, valós párbeszédet nem folytat, a tényeket elferdíti, és egyoldalú jelentéseket készít.” Az igazság azonban az, hogy a szervezet hosszú évekig nem tett semmit azokkal a tagállamokkal szemben, amelyek nem teljesítették vállalásaikat, vagy teljesen szembe mentek az átlátható kormányzás alapvető elveivel.
Belső nyomára sikerült 2014-ben egy olyan eljárást bevezettetni, amely lehetővé teszi, hogy felülvizsgálják egyes országok tagságát. Azt, hogy a Magyarország mennyire nem teljesített jól, az is mutatja, hogy a kormány második akcióterve jelentős részben az elsőnek az ismétlése, ráadásul másfél év alatt alig sikerült haladni az igencsak szerény vállalásokkal. A kormány önértékelése itt olvasható. Mindemellett szinte havi gyakorisággal születtek azok a törvények, amelyek korlátozták az állam költekezéseiről szóló információk nyilvánosságát. Arra is emlékszünk, amikor a kormány napokkal az első OGP akcióterv bemutatása után fogadott el átláthatóságellenes törvényt. Ehhez jött hozzá a kormány és a civilek közötti párbeszéd hiánya, egyrészt az akciótervek kidolgozása során, másrészt amiatt, hogy a kormány a folyamatban résztvevő partnerek nagyját ügynöknek, idegen érdekeket képviselő szervezeteknek nevezte, és rájuk küldte a KEHI-t.
Az OGP saját magából csinált volna bohócot, ha ezek után sem kezdi meg Magyarország státuszának felülvizsgálatát. A civilek felhívása nyomán indult egy éves vizsgálódás pedig igazolta a panaszokat. A több, mint száz oldalas, angol nyelven olvasható jelentés részletesen beszámol az elmúlt évek hazai fejleményeiről. A párizsi csúcstalálkozóra meghívták Pintér Sándor Belügyminisztert is, hogy a legmagasabb szinten vitassák meg a magyar helyzetet, a kormány ugyanis egy levélben visszautasította az OGP nyári jelentését és az abban megfogalmazott vádakat. A mai kormányhatározattal azonban egyértelművé vált, a kormány már látszatintézkedéseket sem hajlandó tenni a korrupció ellen, az arcvesztés helyett inkább maga kezdeményezte a szervezetből való kilépést.
Tényező lehetett a döntés meghozatala során az amerikai elnökválasztás eredménye is. Obama volt az OGP egyik kezdeményezője, többen valószínűsítik, hogy a Trump adminisztrációt sokkal kevésbé érdekli majd a szervezet, nincs igazán kockázata a kilépésnek, pláne hogy Magyarország legfontosabb európai partnere, Németország nem tagja a szervezetnek, ahogy a baráti Lengyelország sem (úgy tudjuk, Németország pont a napokban fogja bejelenteni csatlakozását). Oroszország pedig még azelőtt visszavonta a tagságát, hogy elkészítette volna első akciótervét.
A Nyílt Kormányzati Együttműködés (Open Government Partnership, OGP) egy 2011-ben életre hívott, az országok önkéntes részvételén alapuló nemzetközi kezdeményezés. Az OGP-nek az a célja, hogy a csatlakozó államokban elősegítse a polgárok felé nyitott kormányzás megteremtését és erősítse a közhatalmi döntések átláthatóságát. A kezdeti 8-ról mára 69 tagúra duzzadt szervezet filozófiája szerint a kormányok az országukban működő civil szervezetekkel együttműködve (!), elkötelezik magukat a közhatalmi döntések átláthatóságát és a közérdekű adatok hozzáférhetőségét könnyítő intézkedések gyakorlati alkalmazására.
A történet eredetileg szépen indult, több antikorrupciós szervezet felhívására döntött a kormány 2012-ben, hogy felvételét kéri az OGP-be: "Célunk egy átlátható és nyílt, a nemzeti vagyont és a közpénzeket felelősen kezelő, elszámoltatható kormányzat és közigazgatás megteremtése. Mivel a jó és nyílt kormányzás alapvető feltétele a társadalom aktív részvétele a döntések előkészítésében és megvalósításában, így az akcióterv kidolgozása során és a későbbiekben is törekszünk a társadalom és a civil szervezetek minél szélesebb körű bevonására" - írta a Kormany.hu a csatlakozás kapcsán.
Az ügyről további hírek itt és a K-Monitor Facebook oldalán.
Hírek rólunk