A hivatalosan “a burkolt pártfinanszírozás megakadályozásáról és az átlátható kampányfinanszírozás biztosításáról” szóló törvényjavaslatot Halász János és Kósa Lajos Fideszes politikusok nyújtották be április 25-én. A javaslat kimondja, hogy kampányidőszakon kívül csak listaáron lehet közzétenni politikai hirdetéseket, ellenkező esetben jogellenesen szerzett vagyoni előnynek minősül a listaárhoz képesti kedvezmény, amelyet 15 napon belül a központi költségvetés részére be kell fizetni. Amennyiben ez nem történik meg, akkor a tartozást adóként hajtanák be, a párt állami támogatását a tiltott hozzájárulás értékét kitevő összeggel csökkentenék.
A kampányidőszakon belüli hirdetési szabályokat is megváltoztatná a javaslat. Amennyiben a médiahirdetésifelület-értékesítő cégek kampányidőszakon belül biztosítani kívánják a pártok érdekében a politikai plakátok elhelyezésének lehetőségét, a választás vagy népszavazás kitűzését követő 5 munkanapon belül el kell juttatniuk az Állami Számvevőszékhez az árjegyzéküket, amelyet az ÁSZ és az hirdetési felület értékesítője is közzétesz a honlapján. Hirdetést csak a meghírdetett árakon lehet közzétenni, választókerületenként egyenlő feltételek mellett.
A reklám közzétevője, valamint a médiahirdetésifelület-értékesítő az Állami Számvevőszéket a szavazás napját követő 15 napon belül tájékoztatja a közzétett politikai plakátokról. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell, hogy az egyes pártok politikai plakátjait kinek a megrendelésére, milyen ellenértékfejében, milyen időpontban és időtartamban tették közzé.
Ahogy írtuk, a szabályozás ugyan előremutató, de nem tér ki érdemben a kormány, az önkormányzatok, illetve a civil szervezetek kampánytevékenységeire. Nem nehéz beleképzelni a szabályozásba, hogy utóbbiak társadalmi hirdetésként, vagy a lakosságot tájékoztatva juttatják majd el a Fidesz üzeneteit a választókhoz. Az feltételek közötti aszimmetria még akkor is fennállna, ha mondjuk a Fidesz érdekében kampányoló CÖF be is vallaná, hogy politikai hirdetést tesz közzé, de tevékenységét végül ilyen-olyan állami és kormányközeli forrásokból finanszírozva végezné. Az ellenzéki pártoknak számára a kampány így sokkal többe fog kerülni, esélyes, hogy sokkal kevesebb reklámot tudnak majd kihelyezni. Az adóforintokból zajló kormánypropaganda viszont tovább düböröghet, és társadalmi hirdetéseken, vagy kormányközeli civileken keresztül annyi pénz ömölhet a kampányba, amennyit nem szégyellnek.
Sokszor megírtuk már, hogy melyek lennének egy igazságos párt- és kampányfinanszírozási rendszer lényegi elemei. Ezek csak együtt hatékonyak. Amennyiben a kormánynak valóban a politika finanszírozás reformja lenne a célja az alábbiakat tenné:
Új pártfinanszírozási törvényt hozna
-
Az országgyűlés alkosson új, a pártok dologi-személyi kiadásait reálisan fedező pártfinanszírozási rendszert
Nagyobb átláthatóságot biztosítana a pártok gazdálkodásában
-
A pártoknak választási időszakon kívül is kötelező lenne nyílt számlát vezetniük, gazdálkodásukban pedig bevezetnék be a kettős könyvvitelt. A pártok a beszámolóikat legalább a többi közhasznú, például civil szervezetre vonatkozó szigorúbb szabályok szerint tennék közzé.
A pártok államtól való függetlenségének erősítése
-
A pártok működésére biztosított állami források akár jelentősen is megemelhetők, de az államtól való függetlenséget fokozatosan erősíteni kell. Ez úgy érthető el elsősorban, hogy az állam például kiegészítő támogatással ösztönzi a pártokat magánadományok gyűjtésére. A pártokat a bevételeik bevallására ösztönözné, ha minden magánadományból szerzett forinthoz az állam egy forint költségvetési támogatást adna. A bevallott, jogszerű pártbevételek mértéke lenne az állami támogatás alapja, miközben ha egy pártot be nem vallott adomány elfogadásán érnének tetten, az érintett párt elesne az állami forrásoktól.
Az ÁSZ jogkörének kiterjesztése
-
Az Állami Számvevőszék szerepét meg kell erősíteni. Az ÁSZ vizsgálatait ki kell terjeszteni a pártok gazdasági érdekeltségeire, a pártok kampányát segítő civil szervezetekre, cégekre és magánszemélyekre is.
-
Az Állami Számvevőszéknek különös figyelemmel kell vizsgálnia, hogy a kampányszámlák mögött van-e valódi teljesítés. Jelentősen szigorítani kell továbbá a szabályok megsértésének szankcióit.
Fellépés „bújtatott kampány” ellen
-
A hirdetéseikben, belső felhívásaikban, szóróanyagaikban politikai tartalmú reklámkampányt folytató szervezetek pénzügyeire a pártokra, jelölő szervezetekre vonatkozó nyilvánossági szabályok legyenek érvényesek.
-
Legyen tilos a kormány vagy más állami intézmények, továbbá a települési önkormányzatok számára a valamely pártot, annak programját vagy kormányzati intézkedést támogató reklám, akkor is, ha azt kormányzati vagy lakossági tájékoztató tevékenységnek nevezik.
Egyenlőbb esélyek a kampányban
-
Törvényben kell szabályozni, hogy bármely médiumban és óriásplakáton kihelyezett reklámra ugyanazok a feltételek vonatkozzanak a hirdető pártok esetén – a kedvezményeket teljes egészében el kell törölni vagy egységesen kell szabályozni.